A jelen értékei

Rémület, milyen sokszor eszembe jut a múltam. És az, hogy most sem vagyok jobb a régi önmagamnál. Minden nap csak azt hajtogatom, hogy mi lesz holnap, holnapután, pár év múlva és lassan már észre se veszem, hogy eközben elfelejtek élni. Mert amíg a jövőről szőtt álmaim életben tartanak, nem élek a jelenben és ezalatt az idő alatt valahogy nem is voltam önmagam. Most most van és a jelent kell átélni. Fel kell fedezni az élet szépségeit, élni kell a lehetőségekkel. Úgy kell megélnünk minden pillanatot, hogy később pozitív érzésekkel töltsön el majd a visszaemlékezés. Persze ezt mondani könnyű, így tenni már annál nehezebb, sőt, néha talán lehetetlennek tűnik. De nem élhetünk meg minden napot teljesen jelentéktelen tartalommal. Mégis mire fogok így emlékezni? Az a sok szép, néha rossz, fájó, vidám emlék ott marad a fejünkben és gyakran jut eszünkbe, mikor szánunk időt arra is, hogy átgondoljuk, hol vagyunk most, meddig jutottunk hová tartunk. De én, ahogy megnézem az életemet, csak a jövőt látom magam előtt. Amíg én nem várok semmit és nem hiszek semmiben, nem fogok eljutni oda, hogy jól érezzem magam a saját bőrömben. Az élet igaz, hogy nehéz és tele van megannyi akadállyal és próbatétellel, de sosem szabad megfeledkezni magáról a lét csodálatosságáról. Magáról a jelenről, amit csinálsz, amiért élsz, ami boldoggá tesz, ami biztat, hogy menj tovább, lépd át azt az akadályt és ne soha add fel. A múltunk is egykor a jelenünk volt, de már egy rég lezárult, biztos folyamat. A jövő még egy nyitott könyv, senki sem tudhatja pontosan, mit szán még a sors vagy éppen saját maga. Jó is néha szőni az álmokat a képzelt jövőnkről, de nem szabad hagyni, hogy ez a „meseszerű álomvilág” teljesen eluralkodjon felettünk. Az életünket csak mi irányítjuk. Nem hagyhatjuk elveszni az éveket, ezzel a saját végzetünkkel kötünk szerződést. Én hiszem, hogy történnek még csodák, csak hinni kell bennük. Ha nem hisszük, mikor reggel felébredünk, hogy ez a nap különleges, kútba dobhatjuk az egészet. A szívünkben kell éreznünk, hogy boldogok vagyunk. De ha az agy ezt nem tudja, márpedig magától nem értesül lelki folyamatainkról, meg lesz pecsételve a nap, majd később a hetek és egy egész hónap, amelyet rossz lesz átélni. Mindez csak azért, mert nem kerestük a boldogságot és csak tengettünk napjainkat a képzelt jövőnkben. Elfejtettünk élni."A titok a jelenben rejtőzik; ha a jelenre összpontosítasz, meg tudod jobbítani. És ha jobbá tetted a jelent, akkor az is, ami utána következik, jobb lesz. Felejtsd el a jövőt, s éljed életed minden napját a Törvény tanítása szerint, és abban a hitben, hogy Isten gondoskodik gyermekeiről. Minden nap magában hordozza az Örökkévalóságot."