Remény (telen)

Néha nem tudja az ember, mitévő is legyen a sok gond közepette, melyek egyik napról a másikra váratlanul felhalmozódtak előtte. Elbizonytalanodik és kétségbe esik. Történik vele valami negatív dolog, egyszer csak ott találja magát minden szörnyűség közepette. Azonnal elkezd kapkodni, töpreng, keresi a megoldást. próbálja kijavítani a csorbát, de mivel minden erejével azon van, hogy helyrehozza a hibát, egyre csak még többet halmoz fel. szép lassan szembetűnővé válik, hogy ezáltal csak tovább ront a már amúgyis kedvezőtlen helyzetén…. nem szabadna kétségbe esni, aggódni, félni hogy nem sikerül visszaállítani a dolgokat a rendes kerékvágásukba. néha elég lenne csak várni türelemmel. hagyni, hogy a probléma magától oldódjon meg. persze néha mi is kellünk hozzá, de azzal, ha egyfolytában ezen rágjuk magunkat, csak még rosszabb lesz. az idő az , ami meg tudja oldani a dolgokat. "Előző nap még nélküle is volt értelme az életemnek. Most viszont szükségem volt arra, hogy mellettem legyen, hogy meglássam a dolgok valódi fényét."