Olyan érdekesek ezek a napok. Elmúlnak, de mégis van valami mondanivalójuk mélyen a sorok mögött. Titokban üzennek nekünk, de az üzenet nem mindenkihez jut el. Csak aki nyitott szemmel jár a világban hallhatja meg.
Én sem veszem észre a nekem szóló üzenetet, hiába akar közölni bármit is, nekem nem tűnik fel. Elsiklok a dolgok felett, élem az életemet, napról napra. Nincsenek céljaim, nincsenek terveim… csak várom, az idő múlását, és észre sem veszem, hogy a percekkel az értékes pillanatok is eltűnnek, a lehetőségek kapuja is bezárul előttem. Nem vettem észre, nem érdekelt. Nem kerestem se a választ, sem a kiutat.
Beletelik, mire észreveszem, de ha egyszer, csak egyszer sikerül megtalálnom azt a rejtett üzenetet, találnék valamit, ami elinditana egy úton, hogy ne csak céltalanul bolyongjak, hanem tudatosan keressem a helyemet, a célokat, az álmaimat. "Néhány súlyos elmekórtani esettől eltekintve, az emberek többsége abba őrül bele, hogy megpróbál kitörni a hétköznapok egyformaságából."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése